Rövid történeti áttekintésParádi ásványvíz a kastély udvarán található Csevice II. forrásból származik. A XIX. sz. végén a Vadakorma patak szabályozásakor Prihoda főkertész a Károlyi kastély mellett dinamittal robbantott és eközben csevicét talált. Ez a forrás kapta később a Csevice II. nevet. Az 1903-ban kiképzett kút a Károlyi birtok tartozéka volt, s feltehetően csak időszakonként, helyi fogyasztásra használták. Az üzemeltető vállalat 1969-ben úgy döntött, hogy 1970-től a forrás vizét Parádi szénsavval dúsított ásványvízként palackozza. Alkalmazási területeRendkívül alkalmas a folyadék- és sóveszteség gyors pótlására. Mivel az ásványvíz bőven tartalmazza nemcsak a kalciumot, hanem a szervezetben annak beépítését segítő egyéb mikroelemeket (fluor ...stb.) is, így serdülőkorban elősegíti a csontok és fogak képződését, illetve megakadályozza azok pusztulását, ritkulását (terhesség, idős kor). Étkezés közben, kortyonként fogyasztva, csökkenti a savhiányos gyomor- és bélpanaszokat. Segíti a tápanyagok felszívódását és a szervezetben történő jobb hasznosítását (biokatalizátorok). Serkenti a nyál- és gyomorsav-elválasztást, melynek következtében javítja az étvágyat. Nem használhatóGyomorfekély és savtúltengéssel járó gyomorhurut esetén. Főbb oldott alkotóelemek: Magnézium (Mg2+): | 37 mg/l | Nátrium (Na+): | 165 mg/l | Kalcium (Ca2+): | 150 mg/l | Kálium (K+): | 9,1 mg/l | Hidrogénkarb. (HCO3): | 903 mg/l | Szulfát (SO42-): | 160 mg/l | Klorid (Cl-): | 10 mg/l | Összes alkotóelem: | 1440 mg/l |
|